A Salt Communications három szakmai divízióját: kreatív, pr, social egy erős account divízió segíti. Nálunk egy project owner (PO) olyan, mint egy IT cégnél a Business Analyst: értőn tolmácsol az ügyfél és a szakemberek között, hogy ha az ügyfél hintát kér, hintát is kapjon - némi sóval (Salt-os megoldásokkal) fűszerezve. Aki nem ismeri a fahinta sztorit (Tree Swing Story), annak rögzítem itt a tervezői folyamat ábráját:
- Ahogy az ügyfél magyarázza. 2. Ahogy a projektvezető érti. 3. Ahogy az elemző formatervezi. 4. Ahogy a programozók megírják. 5. Amit a béta tesztelők kapnak. 6. Ahogy az üzleti tanácsadó leírja. 7. Ahogy a projekt dokumentálva volt. 8. Amilyen műveleteket telepítettek. 9. Ahogy az ügyfél fizetett. 10. Ahogyan támogatták. 11. Amit a marketing elad. 12. Amire az ügyfélnek tényleg szüksége van. Kép forrása: zentao.pm
A Saltnál tehát a négy divízió közös együttgondolkodása és a PO-ink értő tolmácsolása teszi lehetővé, hogy az ügyfelektől érkező kéréseket, feladatokat összefüggéseiben látjuk és kezeljük, komplexen szolgáljuk ki (és elkerüljük a fenti hinta effektust). A PO-k nálunk mindig figyeltek arra, hogy tényleg kreatív műhelyként működjünk, ezért a COVID-19 járvány nekünk is feladta a leckét, a PO-k által korábban preferált személyes meetingek eltűntek, és minden az online térbe helyeződött át. Éppen ezért aktuális volt már, hogy megkérdezzük őket erről.
Az alábbiakban három PO-nk válaszát olvashatjátok a következő kérdésre: Virtuális vagy személyes meeting?
Kerekes Mária senior account manager:
A koronavírus sokban megváltoztatta az online meetingekről alkotott véleményem. Én mindig a személyes találkozás híve voltam, de az online világ megmutatta, hogy így is lehetséges. Rengeteg időt spórolunk meg, hogy nem kell utazni és a státuszok is könnyedebbek. Így tényleg leküzdhetőek a távolságok, és megértem, hogy világokat tud átszelni a cég a technika segítségével. De pont ezért, ez az a sarokpont, amelyre fókuszálni kell. Nagyon fontos ugyanis, hogy mind az ügyfél mind a munkatárs jól legyen felszerelve technikailag. Ha valamelyiknél probléma van, ki vagy szolgáltatva egy olyan erőnek, amelyet nem te irányítasz. PO-ként sokszor el kell próbálni az online felületet, ahol találkozunk, hogy minden funkciót ismerjek, mert különben nem tudjuk az érdekeinket jól érvényesíteni. Kicsit olyan ez a technika, mint a Maslow-piramis alja, ha nincs kielégítve a technikai feltétel, nem tudunk tovább lépni a tárgyalási szintre.
Én valamilyen hibrid megoldást látok jónak. A stratégiai típusú megbeszéléseket és a bizalomépítést mindenképpen személyesen kell végezni, hiszen az egész jelenléted kommunikál. Döntéshelyzetek előtt szerintem kifejezetten fontos a személyes tér. Számomra az ötletelések sem mennek online keretek között, a kreatív energiákat, egymás inspirálását eddig csak személyes keretek között tudtam kialakítani. Viszont az online világban a prezentációs lehetőségek tárháza nyílt meg.
Szávai István senior account manager, PO divízió vezető:
A koronavírus előtt ódzkodtam az online találkozóktól, de ez nagyot változott, most már szívesebben veszek részt ezeken, mint a személyes meetingeken. A meetingekre alapvetően a hatékonyság oldaláról tekintek, és ilyen szempontból nem érzékelek jelentős különbségeket, amennyiben én vezetem ezeket, igyekszem a legrövidebbre szabni, az előre kitűzött célok elérésére koncentrálva.
A virtuális meeting mellett szól szerintem, hogy sokkal pontosabban időzíthető, az emberek időben jelennek meg rajta, és egyszerűbben abba is lehet hagyni. A személyes találkozók mellett szól viszont az, hogy ott több tér nyílik a metakommunikációra, egy ötletelés alkalmával például jobban érzékelhető, ha valaki mondani szeretne valamit, de bizonytalan, ilyenkor rá lehet segíteni, míg az online térben ezek kevésbé láthatók.
Én azt gondolom, az operatív jellegű találkozókra kiválóan megfelel az online tér, míg kreatív, brainstorming jellegű megbeszélésekre a személyes meeting válik be jobban.
Tóth Viktória junior account manager:
Szerintem a virtuális meeting továbbra is csak egy hiányt pótló megoldás, amíg nem tudunk újra személyes találkozókat szervezni. Az online térben nincs lehetőségünk megfelelő személyes interakcióra, sem a „small talk”-ra, a mondanivalónk szerepe még jobban felerősödik. Kevésbé érezzük a kollégáink támogató mögöttünk állását, hiszen mindannyian egy monitor előtt foglalunk helyet, így olyan érzésünk lehet, mintha csak önmagunkra számíthatnánk. Főleg, ha a program, amit használunk, prezentáció közben nem engedi láttatni a közönség arcát, ilyenkor jóval kevesebb visszajelzést kapunk. A másik alapvető probléma maga a technika, ami nyilvánvalóan a legfontosabb helyzetekben hagy minket cserben.
Természetesen a virtuális meetingnek is vannak előnyei, többek között az, hogy gyakran hatékonyabbak, rövidebb idő alatt lehet átbeszélni az egy-egy projekthez szükséges tudnivalókat, mint a személyes találkozások alkalmával. Ennek ellenére jobban kedvelem a „hagyományos” megbeszéléseket, szerintem a koronavírus visszaszorulásával átállunk majd a korábban megszokott meetingekre. Azonban nyomtalanul nem fog eltűnni ez az új megoldás sem, hiszen bebizonyosodott, hogy szorult helyzetben ennek a segítségével továbbgördíthetőek a projektek, és egy-egy otthonról dolgozó kolléga így is bekapcsolódhat a megbeszélésekbe, ha szükségét érezzük.
Írjátok meg nekünk Ti is, hogy mit gondoltok a témáról: Virtuális vagy személyes meeting?
