Egy csipet só

Eláruljuk, hogyan kerül a gráfelméleti probléma sematikus ábrája egy kommunikációs ügynökség arculatát meghatározó irodai felületre

2021. április 15. - SaltComm

Aki első alkalommal érkezik a Salt Communications Logodi utcai irodájába, az előtérben többnyire rácsodálkozik a bejárattal szemközti szekrénysor ajtóit fedő grafikára. Különös, nonfiguratív ábra ez, mintha egy alaprajz lenne. Volt már olyan vendégünk, aki felismerte, mit lát itt: egy sematikus ábrát a matematikában a „königsbergi hidak rejtélyeként” ismert gráfelméleti problémáról. Hogyan kerül egy matematikai probléma sematikus ábrája egy kommunikációs ügynökség arculatát meghatározó irodai felületre?

salt_communications_konigberg.jpg

Königsberg egy Kelet-Poroszországban található kisváros, a Pregel folyó szeli ketté. A tehetős helyiek hét hidat építettek, amelyek a folyó két partját és a rajta fekvő szigeteket kötik össze, az ábrán – amit a cikkhez is mellékeltünk – ez a folyó és a hét híd látható. Az úri társaság kedvelt fejtörője volt Königsbergben, vajon végig lehet-e úgy menni a hét hídon, hogy egyiken sem halad át az ember kétszer, de mindegyiken átmegy legalább egyszer, és a végén visszajut ugyanoda, ahonnan elindult. A probléma aztán sok tudóst megihletett: elsőként Leonhard Eulert, a gráfelmélet atyját, aki bebizonyította: nem véletlen, hogy az úri társaság nem talált ilyen útvonalat, hiszen ilyen nincsen. De kései utódja, Barabási Albert László is ezzel a történettel kezdi híres, Behálózva című könyvét. Ez utóbbi pedig minket ihletett meg, amikor az irodánkba költözve végül éppen ezt az emblematikus történetet választottuk az előtér dekorációjaként. Barabási - a gráfelmélet nagy hazai koponyáinak, Erdős Pálnak és Rényi Alfrédnak kortárs utóda - akkoriban robbant be a magyar értelmiség tudatába, kísérletet téve arra, hogy a matematika egy bonyolult szeletét közérthetővé és életszerűvé tegye könyveivel és cikkeivel.

Mi hasonló célokat fogalmaztunk meg akkoriban. A kommunikációt mindig is megosztásként, a magunk megosztásaként értelmeztem. Sokkal többet láttam benne felszínes üzenetátadásnál. Számomra a kommunikáció modelljének legfontosabb, alapvető szereplője – a lineáris modellben A-val szokták jelölni – a kommunikáló fél, aki megoszt. Megoszt egy gondolatot vagy a hitét, örömét, bánatát, érzelmeit, megosztja az életét, akár a testét is – és ha jól csinálja, a fogadó fél ezt ugyanolyan nagyra értékeli, amilyen odaadással ő megtette. A kommunikáció hálózatokat épít. A gráf pontjai között éleket húz, újat és újat, és ezzel a lehetőségek újabb és újabb, sokszor beláthatatlanul nagy és bonyolult tereit nyitja meg. A kommunikáló a pont, a kommunikáció az él. Világunk ezeknek a pontoknak és éleknek bonyolult hálózatából épül fel. Lehet vele élni, és lehet vele visszaélni. Használhatjuk jóra, és használhatjuk éppenséggel rosszra is. Az internet által meghatározott világban mindannyiunknak lehetősége van arra, hogy jelentős ponttá váljon a nagy társadalmi hálózatban. Bármelyikünk sztorija terjedhet virálisan a nagyvilágban, bármelyikünk körül besűrűsödhet a hálózat. A kérdés mindig az, tudjuk-e és akarjuk-e tudatosan kezelni a kommunikációnkat, tudatosan alakítani a hálózatot magunk körül. Jobbá akarjuk tenni a világot ezzel a lehetőséggel élve, vagy személyes és önző érdekek mentén használjuk fel azt. Ez a 21. század kommunikációs problémája, és mi ezzel a filozófiával alapítottuk meg a Saltot 2012-ben: segíteni akartunk, és most is segíteni akarunk a tudatos hálózatépítésben ügyfeleinknek, barátainknak, partnereinknek, mert bármilyen közhelyes is, hiszünk abban, hogy ettől jobb lehet a világ…

salt_communications_molnar-banffy_kata.jpg

Kezdetben kicsi ügynökségünk, a Salt Communications ugyanennek az épületnek egy másik, kicsi irodájában működött, amíg egyszer csak nem fértünk el, és tovább kellett lépnünk. Jelenlegi, földszinti irodánk nagyon nagynak tűnt akkor. Emlékszem, ültünk egy nap az üres, nekünk bérlésre felajánlott iroda padlóján a szőnyegen – ugyanis még nem volt bebútorozva –, és azon gondolkodtunk, hogy fogjuk ezt belakni? Aztán meghívtuk ide a barátainkat: beköltözött mellénk a Képmás Kiadó és az Igen Média. És most nemsokára kiköltöznek, mert nem férünk el. Megnőtt a csapat, megnőtt a hálózat is, belaktuk a világunkat. Már vagyunk annyian, hogy érdekes lenne a híres Erdős és Rényi féle portóis kísérlet egy céges bulin: ha csak egy embernek mondanám el, melyik palackban van a ritka értékes bor, és ő is mindig csak a barátainak adná tovább az információt, akkor is nagyon hamar elfogyna a drága nedű.

Hogy világunk hálózatokon alapszik, és problémáit a hálózatok megértésével tudjuk jól kezelni, most, a világjárvány idején mindannyian megtanultuk. Barabási, akiről elterjedt, hogy évekkel ezelőtt megmondta, hogy a vírus, ami felforgatja a mindennapjainkat Kínából jön majd, és Európában elsőként Észak-Olaszországot sújtja, most bizonyára boldogan lubickol a munkában. De munkánk van vele nekünk is: fontos, hogy megértsük és a magunk korlátozott eszközeivel jóra használjuk a hálózatokat, amelyeknek csomópontjaiban élünk. Senki nem sziget – a kommunikáció összeköt bennünket. Ezt szeretnénk jól csinálni és erre hívjuk meg az ügyfeleinket is.

Szerző: Molnár-Bánffy Kata, a Salt Communications Kft. ügyezetője

Ha felvennéd velünk a kapcsolatot, írj nekünk a Salt Communications oldalán, az elérhetőségeket ITT találod.

A bejegyzés trackback címe:

https://egycsipetso.blog.hu/api/trackback/id/tr1316502034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása