Egy csipet só

A PR olyan, mint az éles kés – interjú a kötet alkotóival, közreműködőivel 2. rész

2022. december 01. - SaltComm

Előző blogbejegyzésünkben írtunk A PR olyan, mint az éles kés c. kötetről, amelyet korábbi divízióvezetőnk, Varga Zita Hella MPRSZ (Magyar PR Szövetség) Etikai Bizottság tagként készített az örökös tagokkal, amelynek borítóját és belíveit a Salt Communications tervezte. Bejegyzésünk második részében Molnár-Bánffy Katát, ügynökségünk ügyvezető tulajdonosát és Burus Botond art directort, a kötet design-jának tervezőjét kérdeztük a kiadvány létrejöttéről és kihívásairól.
interjukotet_bemutato_salt_csapata.jpg

molnar-banffy_kata_interju.jpgMolnár-Bánffy Kata, a SaltComm ügyvezető tulajdonosa:

Mit szóltál hozzá, amikor Zita, korábbi PR divízióvezető kollégánk megjelent nálad az interjúkötet elkészítésének ötletével?
Örültem, mikor Zita megkeresett az ötlettel még az év elején. Nagyon jó, ha az embernek olyan munkatársai vannak, akiknek van energiájuk, lendületük a munkahelyen kívüli szakmai munkára is. Szerintem Zita jól ismert, tudta, hogy hajlamos vagyok a nagyvonalú gesztusokra, nem hiszem, hogy nagyon aggódott, hogy a Salt bekapcsolódik-e a munkába.

Miért tartottátok fontosnak a kötet megvalósulásának támogatását?
Minden munkatársunk egyéni, szakmai ambícióit nagyon fontosnak tartom. Azt szoktam mondogatni, hogy a mi tőkénk reggel kilenckor bejön az irodába és este fél hatkor hazamegy – vagyis az embereink a tőkénk, és nagyon fontos, hogy ez a tőke gyarapodjon. A Saltban amúgy is minden szakmai képzést, kurzust, köztük egészen komoly egyetemi éveket is a munkatársakkal felesben szoktunk finanszírozni. Vagyis beszállunk mi is, és ezt a kollégáink tudják is. Ugyanígy, egy egyéni, szakmai kezdeményezés megvalósulása sem múlhat a munkáltatói ellenálláson vagy akár passzivitáson. Az csak hab a tortán, hogy tudtam, nekem személyesen is izgalmas, érdekes olvasmány lesz ez a kötet – az is lett. A PR etikai kérdései finoman szólva is feszültséggel teliek, ez egy jó téma.

Mit gondolsz a Salt-os munkatársak MPRSZ-ben való közreműködéséről, tevékenységéről? Fontosnak tartod ezt?
A SaltComm úgynevezett integrált ügynökség, de ha nagyon megnézzük, a mi love-projektjeink – minden, amiben igazán jók vagyunk –, reputációépítésről szólnak. Azaz, végső soron a SaltComm tevékenysége a PR köré rendeződik, még ha az eszköztára integrált is. Mivel független, kicsi ügynökség vagyunk, életünk első éveiben nem volt energiánk és emberi erőforrásunk sem arra, hogy szakmai szervezetekhez kapcsolódjunk. A megújulás és a növekedés, az erő jele, hogy ma már ez nem így van. Nem csak az interjúkötettel, hanem azon túl is megtaláltuk a helyünket az MPRSZ munkájában, még ha sok mindenben különbözünk is a legtöbb tagszervezettől. De egy szakmai közösség úgy szép, ha sokszínű.
interjukotet_borito.PNG

bb.jpgBurus Botond, a SaltComm art directora:

Hogyan fogtatok hozzá a könyv grafikájának megtervezéséhez? Honnan merítettetek inspirációt?
Ugyanúgy kezdtük, mint bármelyik munkát: megbeszéltük, ki fog dolgozni rajta, próbáltuk összegyűjteni a kellő mennyiségű (és minőségű) információt a projektről, inspirálódtunk (valójában folyamatosan próbáljuk követni, milyen megoldások élik épp virágkorukat). Első körben három különböző irányba indultunk el a layoutot illetően: általában ezek a változatok a konzervatív-formabontó skála különböző pontjain helyezkednek el, így talán az ügyfél számára is egyszerűbb eldönteni, mennyire szeretne elmozdulni a sztenderd megoldásoktól.

Mi lett végül a koncepció?
Végül a javasolt borítótervek közül az nyerte el az ügyfél tetszését, amelyik a legexplicitebben utalt a címre, így annak alapkoncepciójához igazítottuk a belívek tervezését is. A fedlapon megjelenő, a kiadvány címére utaló határozott vágás vonul végig az egész köteten, különböző képi és szöveges elemeket szelve két (vagy több) darabba.

Ütköztetek valamilyen nehézségbe a kötet tördelésének tervezése közben?
A vágás, mint grafikai gesztus következetes használata nem csupán megoldást, hanem újabb kihívásokat is jelentett, számos helyen kellett újragondolni a tördelést, hogy a beavatkozás ne akadályozza az olvashatóságot.

Mi az, ami különleges volt ebben a projektben?
Elsősorban a körülmény, hogy részben házon belüli projekt, így a megszokottnál magasabb szabadságfokkal rendelkeztünk, amellyel párhuzamosan természetesen a tervezői felelősség mértéke is növekszik.

interjukotet_beliv_sarosi_interju_reszlet.PNG

xxx

Ha felvennéd velünk a kapcsolatot, írj nekünk a Salt Communications oldalán, az elérhetőségeket ITT találod.

A PR olyan, mint az éles kés – interjú a kötet alkotóival, közreműködőivel 1. rész

Korábbi divízióvezetőnk, Varga Zita Hella MPRSZ (Magyar PR Szövetség) Etikai Bizottság tagként szeretett volna hozzájárulni ahhoz, hogy minél többen megismerjék az MPRSZ munkáját, a PR munka jelentőségét, illetve, hogy az örökös tagok szakmai múltjából, tapasztalataiból a fiatalabb generációk is tanulhassanak. Így jöttek létre az MPRSZ örökös tagjaival készített interjúk, valamint az ezeket egy csokorba kötő kiadvány is, amelynek borítóját és belíveit is a Salt Communications tervezte. Bejegyzésünk első részében Varga Zita Hellát, a kötet íróját és Sztaniszláv Andrást, az MPRSZ elnökét kérdeztük a könyv létrejöttéről, a következő részben pedig Molnár-Bánffy Kata, ügynökségünk ügyvezető tulajdonosa és Burus Botond art director, a kötet design-jának tervezője válaszait olvashatjátok.
pr_eles_kes_kotet_bemutato_foto_20220525.jpg

varga_hella_zita_1_kismeret.PNG

Varga Zita Hella, a SaltComm korábbi PR-vezetője:

Honnan jött az ihlet a könyv elkészítéséhez?
A 2019 őszén megválasztott Etikai Bizottság tagjainak első ülésén született meg az az ötlet, hogy életútinterjúk formájában szeretnénk beszélgetni az MRPSZ örökös tagjaival, felmérve az elmúlt évtizedekben felmerült etikai ügyeket, eljárásrendet és szokásrendszert. Mivel nagyon fontosnak tartom szakmánk ápolását, az örökség gondozását – amelyhez hozzátartozik mindaz a tapasztalat, tudás, amit a Magyar PR Szövetség örökös tagjai az elmúlt húsz-harminc év során felhalmoztak –, ezért örömmel vállaltam el a feladatot, hogy mindezt láthatóvá is tegyük. Ugyanakkor az interjúkban elhangoztak olyan fontos gondolatok, amelyeket nem hagyhattam elveszni az online térben – úgy éreztem, nyomtatott, ropogós lapra kívánkoznak, hogy a felsőoktatásban a kommunikációs szakmával ismerkedő hallgatók el tudják olvasni, tanulni, inspirálódni tudjanak belőle, és megismerhessék a Magyar PR Szövetség elmúlt harminc évét.

Nehéz volt az elkészült interjúkból összeállítani a kötetet?
Az elsődleges szempont az volt, hogy időrendben kerüljenek az interjúk a könyvbe – az első beszélgetés ugyanis 2020. februárjában készült, amikor a COVID-19 vírusjárvány még csak távolról kopogtatott, tehát a márciusi korlátozások bejelentése előtt; az utolsó viszont 2021. nyár végén, tehát bő másfél évvel később. Az interjúk ezért egy lenyomatot adnak arról, hogyan érintette szakmánkat a COVID-19 vírusjárvány, illetve az emiatt életbe lépő és folyamatosan változó szabályozások. A PR a lehető legrosszabbra készült, a 2008-as pénzügyi válsághoz hasonlóra számított, de míg akkor egy komoly mélyrepülés kezdődött, amiből nehezen kelt fel a szakma, addig az elmúlt két év alatt a PR szerepe, jelentősége felértékelődött.

Van olyan beszélgetés vagy elhangzott gondolat, amit kiemelnél?
„A PR olyan, mint egy éles kés. Ezzel a szép nagy késsel fel is szeletelhetek egy kenyeret, amit az éhezőnek adok – de le is szúrhatok vele egy embert” – ezzel a gondolattal Sós Péter János örökös tag gondolkodtatott el minket, a vele készült interjú inspirálta a könyv létrejöttét, és ez a gondolat lett a könyv címadója is. De nagyon szeretem a PR-főnixmadár hasonlatot is Galánfi Csaba örökös tagtól: „a PR eszközeit és alrendszereit tekintve az egyik leggyorsabban elévülő szakma, ugyanakkor főnixmadárként kötelező állandóan megújulnia”. Ugyanis az elmúlt 17 évben ezt én is számos alkalommal tapasztaltam, ahogy azt is, amit Barát Tamás örökös tag olyan találóan megfogalmazott: „a PR-főnök a ’keresztapa’ mellett a ’consiglieri’”. Számos ilyen érdekes, inspiratív és kiváló gondolat található a könyvben, amit, ha most mind felsorolnék, kimeríteném az interjú kereteit, de inkább arra buzdítanék mindenkit, hogy maga találja meg a neki tetszőt a kötetből.

social_idezetes_05.png

Mit gondolsz, mit vihetnek tovább a jövő PR generációi a kötetben található beszélgetésekből?
Amikor az utolsó interjúról jöttem el, akkor tudatosult bennem, hogy bár ezek az interjúk fent vannak online az MPRSZ honlapján és az Egycsipetsó blogon is, de idővel kikophatnak az emlékezetből, nem fognak már velük foglalkozni a szakemberek, viszont egy könyv felkerülhet a felsőoktatási intézmények polcaira, ahol a hallgatók elolvashatják az értékes gondolatokat. Remélem, hogy a jövő generációi számára is kirajzolódik a kötetből a PR munka jelentősége, hogy mire van hatással, milyen szakterületeken van jelen, milyen értékes dolgokat, jó ügyeket lehet vele előre mozdítani, megtámogatni, ahogy az is, hogy mekkora felelősségünk van, és – éppen ezért – az etikai iránytű milyen fontos egy PR-szakember életében.

Milyen érzés volt a kezedben tartani nyomtatott formában is a kötetet?
Nagyon hálás vagyok azért, hogy ez a kötet megszületett. Ebben támogatott a Salt vezetősége: Molnár-Bánffy Kata ügyvezető, a Salt egyik alapítója egyből igent mondott a felkérésemre, hogy az ügynökség pro bono segítse az interjúkötet létrejöttét, és ebben mellénk állt a másik alapító, Nagy István kreatív igazgató is. A kreatív grafikai divíziónknak is hálás vagyok, hogy ilyen sokat foglalkoztak a könyvvel, és nem egy sablonos, átlagos design jött létre, hanem egy igazán kreatív borító, amelynek alapelemeit végigvitték a könyv belső oldalain is. Emellett a tördelés és a nyomdai előkészítés is a Saltnak köszönhető, de a PR csapatnak is köszönöm a támogatást a lektorálásban, hogy elengedtek elkészíteni az interjúkat. Az MPRSZ Etikai Bizottságának is hálás vagyok a támogatásért, az EB elnöknek, Vass Dórának az interjúk lektorálásáért, az MPRSZ-nek a könyv felkarolásáért, hogy eljuttatták és eljuttatják azt az érdeklődő felsőoktatási intézmények könyvtárába. Remélem, hogy senkit nem hagytam ki, ugyanis mindezen támogatások segítették a kötet létrejöttét.

 

 sztaniszlav_andras_mprsz_elnok_interjukotet.jpgSztaniszláv András, az MPRSZ elnöke:

Zita az MPRSZ Etikai Bizottságának tagjaként készített interjút az örökös tagokkal, és állította össze a kötetet. Mit jelent számotokra a könyv létrejötte?
A kötet egy kézzelfogható eredménye annak a nagy munkának, amit Zita az Etikai Bizottság és az elnökség teljes támogatása mellett végzett. A könyvbemutatón viccesen azt mondtam, hogy ebben a kötetben több száz év kommunikációs szakmai tapasztalat olvasható – a megkérdezettek ugyanis az MPRSZ örökös tagjai voltak, akik egyenként is több évtizedet töltöttek el ’péeresként’, köztük néhányan még most is gyakorló szakemberek, oktatók, vezetők. Ez tehát egyfajta tiszteletadás is, hogy nem csak a napi munkában számítunk a véleményükre, hanem a szakmánkat átfogó kérdéseknél is fontosnak tartjuk, hogy megismerjék a meglátásaikat. Az interjúk során számos olyan kérdés merült fel, amelyeken nem csak a múltban, de ma is érdemes elgondolkodni, úgyhogy ez a kötet a jövőről is legalább annyira szól. A beszélgetések eredetileg az MPRSZ honlapján és közösségi médiafelületein jelentek meg. Köszönöm nektek, a Saltnak, és különösen Katának, hogy meg tudott jelenni olyan formában is, ami polcokra, asztalokra, éjjeli szekrényekre és könyvtárakba kerülhet.

Mit gondolsz, mit tanulhatnak a kötetből a jövő PR-generációi?
Nagyon örülök, hogy a könyv interjúkból állt össze. Az interjú mindig interakció, beszélgetés eredménye. A mi szakmánk a párbeszédre épít, amelynek legalább akkora része a hallgatás, mint a mondás. Bízom benne, hogy a következő generáció számára is fontos érték egymás megismerése, megértése – mert jó kommunikációs szakember is akkor válik belőlük. A könyv könnyen olvasható, pedig sokszor igen súlyos gondolatok vannak benne. Én abban bízom, hogy akik forgatják, azok fel fognak tudni idézni olyan példákat a szakmai életükből, ahol etikai dilemmába kerültek és ahhoz is segítséget fog adni a sok évtizedes tapasztalattal rendelkezők véleménye. Emellett az lenne az ideális, ha ők is részei lennének a párbeszédnek, és az etikai kérdésekről velük, nálunk sokkal fiatalabbakkal is érdemi és érdekes beszélgetéseket tudnánk folytatni.

Miért tartod fontosnak az Etikai Bizottság munkáját?
Egy szakmai szervezet Etikai Bizottsága kétféle munkát végezhet: egyrészt, reaktív módon kezelheti, foglalkozhat a hozzá érkező kérdésekkel, panaszokkal – lehet ilyen egy kiválasztási folyamat, versenytársakkal való etikai vita. Volt ilyenre is példa az alkalmassági tesztekkel kapcsolatban, amikor érkezett az MPRSZ-hez egy megkeresés – nem konkrét ügyben –, így az Etikai Bizottság megvizsgálta a kérdést és szakmai ajánlást adott ki. Másrészt, egy ilyen bizottság proaktívan is kezelhet bizonyos témákat, ilyen volt annak idején a konzultációk alapján felfrissített Etikai Kódex, illetve ilyen most ez az interjúsorozat és könyv is. Nagyon örülök, hogy az elmúlt években az Etikai Bizottság nem csak az MPRSZ szervezetén belül dolgozott, hanem a szakmánkat érintő kérdésekre a szélesebb közvélemény számára is értékes javaslatokkal, gondolatokkal szolgált.

xxx

Ha felvennéd velünk a kapcsolatot, írj nekünk a Salt Communications oldalán, az elérhetőségeket ITT találod.

 

Ilyen a mi családbarát munkahelyünk

Mi Salt-osok, gyakran dicsekszünk a Képmás Magazinnal és a szerkesztőkkel ápolt szoros kapcsolatunkkal. A kiadó munkatársait és munkájukat mindenben támogatjuk, legyen szó a Képmás Magazin, a Képmás Online vagy a Képmás-estek kapcsán felmerülő feladatokról, ötletelésekről, szervezésekről. Korábban mindezt közös irodában tettük, de ahogy a mi kreatív csapatunk és a kiadó szerkesztősége is bővült, egy egész utcányi távolságba kényszerültünk.

csaladbarat_munkahely_saltcomm_saltcommunications_salt.png

A szoros kapcsolat közös munkamorált és megegyező szervezeti kultúrát eredményezett. Azt, hogy milyen támogató, családias légkör alapozza meg ezeket az elsőre száraznak tűnő kifejezéseket, és hogy mit is jelent nekünk egy igazán családbarát munkahelyen dolgozni, Kölnei Lívia, a Képmás Magazin újságírója foglalta össze cikkében:

  1. Az életünk normatív krízisei idején megértő, elnéző és támogató főnökök és kollégák

A normatív krízisek – vagyis életünk jelentősebb változásai, amelyek óhatatlanul stresszel járnak – elkerülhetetlenek, előbb vagy utóbb mindannyiunkat elérnek. A Képmás munkatársai változatos korosztályokat képviselnek 20 és 70 között, így előfordul, hogy egyszerre, egyidőben küzd valaki a szüleitől függetlenedés nehézségeivel, egy másik a kisgyereke mellett próbálja megteremteni a munka és a család egyensúlyát, közben a harmadik a változókor testi-lelki kellemetlenségeit viseli, a negyedik éppen új lakásba költözik, az ötödik pedig a frissen felnőtt gyermeke elengedésének gyászsebét gyógyítgatja. Embert próbáló helyzetek mind, közben azonban dolgozni kell, a nyomtatott Képmásnak hónapról hónapra meg kell jelennie, a Képmás.hu-nak legalább napi két friss tartalommal bővülnie kell, a Képmás-estek nem maradhatnak el, a Spiritusz podcastek megjelenési ritmusát is tartani kell – és mindezt a tőlünk elvárt jó minőségben! Az egyenletesen jó teljesítményt úgy biztosítjuk, ha empátiával kísérjük egymás gyengeségeit, és ha valaki éppen nincs topon, a kollégái segítik, aki pedig épp ereje teljében van, az jobban húz, többet dolgozik. Nálunk ez az „emberi libikóka” nagyon jól működik.

  1. Akinek hirtelen „beüt” valami a hétköznapjaiban, és gyorsan kell intézkednie, ezt munkaidőben is megteheti

Öt órán át várakoztatnak a szemészeten? A faanyagot csak délelőtt 11-kor tudják szállítani a teraszod felújításához? Rád telefonál az óvónő, hogy vidd haza a gyerekedet, mert mintha hőemelkedése lenne? Elesett az idős anyukád, el kell rohannod hozzá? Kiderült, hogy szükséges még egy hivatalos papír? Ezek a hétköznapi, váratlan és kivédhetetlen helyzetek sokkal nehezebbek lennének számunkra, ha még azért is aggódnunk kellene, hogy „mit szól a főnököm”, és „veszélybe kerülhet a munkahelyem, amiért megint hiányzom”. Nálunk mindenki megérti, hogy ezek a váratlan elintéznivalók az élet részei, és sokkal jobban dolgozik az az ember, akit megnyugvással tölt el, hogy egy problémát megoldhatott a saját vagy a családja életében.

A teljes cikk a Képmás.hu oldalán olvasható IDE kattintva.

Ha felvennéd velünk a kapcsolatot, írj nekünk a Salt Communications oldalán, az elérhetőségeket ITT találod.

 

Túl szép, hogy igaz legyen? Pontosan ez a lényeg: így „élnek” a CGI influencerek

Több millió rajongó, luxus ruhák, vacsora a város legmenőbb éttermében: így tölti mindennapjait egy átlagos CGI (Computer-Generated Imagery) influencer. Ezek a virtuális véleményvezérek úgy kápráztatják el a rajongókat irigylésre méltó életükkel, hogy az valójában nincs is nekik. De milyen hatást gyakorol egy influencer népszerűségére, hogy még csak nem is létezik?

Semmilyet. A legnagyobb márkák és vállalatok is előszeretettel alkalmaznak úgynevezett CGI influencereket, vagyis szakemberek által létrehozott és irányított, számítógéppel generált karaktereket, akik annak ellenére, hogy nem többek „holmi” képanyagnál, úgy néznek ki, és úgy is viselkednek az online térben, mintha valódi emberek lennének.

Miquela Sousa, ismertebb nevén Lil Miquela egy - lehetséges, hogy örökre - 19 éves brazil-amerikai modell, zeneművész, és jelenleg 3 millió Instagram követővel rendelkező influencer, aki szabadidejét valós hírességekkel tölti Los Angeles-ben, ahol egyébként „él”.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Miquela (@lilmiquela) által megosztott bejegyzésiguela és vele együtt az egész CGI influencer jelenség 2016-ban debütált az Instagramon, és mint az később kiderült, egy Los Angeles-i titokzatos startup, a Brud csapata hozta létre. A virtuális tini lány azóta figyelemre méltó karriert futott be: olyan világmárkákkal dolgozott együtt, mint a Samsung, a Calvin Klein vagy a Dior, de Ariane Grandéval is osztott már meg közös party fotót.

 
Miguela és vele együtt az egész CGI influencer jelenség 2016-ban debütált az Instagramon, és mint az később kiderült, egy Los Angeles-i titokzatos startup, a Brud csapata hozta létre. A virtuális tini lány azóta figyelemre méltó karriert futott be: olyan világmárkákkal dolgozott együtt, mint a Calvin Klein, a Dior vagy a Samsung: 

 Ariane Grandéval is osztott már meg közös party fotót:

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Miquela (@lilmiquela) által megosztott bejegyzés


Persze nem csak hús-vér barátai vannak, szívesen lóg más virtuális entitásokkal is, akik szintén a Brud jóvoltából rendelkeznek megtévesztésig emberi külsőre hasonlító megjelenéssel, egyedi személyiségjegyekkel és saját ízléssel.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Miquela (@lilmiquela) által megosztott bejegyzés

De miért ennyire népszerűek a márkák körében a CGI influencerek?

Egyrészt egy újabb kiskapu, amit a technológia hozott létre válaszul Shakespeare "az ember ember: még a legkülönb is Hibázik olykor” – hipotézisére:

  • hiszen egy CGI influencerrel kollaboráló vállalatnak sosem kell tartania attól, hogy akár magán, akár közéleti botrányba fog keveredni nagykövete, rossz fényt vetve ezzel a márkára.
  • Persze nem kell szélsőséges példákkal dobálózni: egy virtuális véleményvezérnek nem okoz gondot, ha a nap 24 órájában csodálatosan kell kinéznie,
  • egyszerre több helyen kell lennie, de
  • az egocentrikussága sem akadályozza majd az együttműködéseket.

A másik fő ok az újdonság ereje lehet. Az influencer marketing népszerűsége ellenére is igényel időnként bizonyos vérfrissítést, hiszen a hagyományos együttműködések egyre nehezebben ütik meg a közönség ingerküszöbét. Annak a márkának, aki először dolgozik egy virtuális modellel, jó esélye van címlapokra vagy akár történelemkönyvekbe kerülni.

Végszóként álljon itt három izgalmasabb karakterű CGI influencer a népszerűségi lista élvonalából:

Shudu (232 ezer Instagram követő):

Shudu a világ első digitális szupermodellje, akit 6 másik avatárral együtt a The Digitals nevű modellügynökség fejlesztett ki. Shudu alkotóit többször támadták azzal, hogy fehér férfiként egy ilyen karakter létrehozásával a színes bőrűek külső jegyeit árusítják ki.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Shudu (@shudu.gram) által megosztott bejegyzés

 
Blawko (143 ezer Instagram követő)

A CGI influencerek fekete báránya. Blawko a metaverzum stílusos, de deviáns karaktere, akinek minden pixele azt sugallja, hogy magasról tesz a társadalom elvárásaira – jelentsenek azok bármit is egy nem létező személy számára. Az avatár egyébként jó kapcsolatot ápol Miquelával is, hiszen ugyanaz a vállalat, a Brud alkotta meg mindekettőjüket.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

�️LAWKO (@blawko22) által megosztott bejegyzés

 

Imma (380 ezer Instagram követő)

Imma a japán kultúráért, filmekért és művészetért rajongó digitális tini lány, akit a tokiói székhelyű ModelingCafe alkotott meg. Extravagáns rágógumi színű hajával és közéleti tartalmaival gyorsan népszerűvé vált.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

imma (@imma.gram) által megosztott bejegyzés

 

Az ilyen mértékű futurisztikus újításokat azonban a többség még fenntartásokkal kezeli. Sokakból kellemetlen, hátborzongató érzést vált ki, ha emberi tulajdonságokkal rendelkezik valami, ami egyébként nem az, legyen szó élethű animációs karakterről, humanoid robotról és így tovább. (Ezt az úgynevezett fóbiát már a 70’s években felismerte és “uncanny valley” (rejtélyes völgy) névre keresztelte el egy Masahiro Mori nevű japán robotikus.) Idővel azonban kénytelenek leszünk leküzdeni ezt a fajta szorongást, hiszen a valóság és metaverzum közti határ egyre homályosabbá, a CGI és a mesterséges intelligencia jelenléte pedig egyre természetesebbé fog válni a mindennapi életünkben is.

Ti mit gondoltok a CGI influencerekről vagy az egész jelenségről? Írjátok meg kommentben!

Szerző: Benyovszky Barnabás, a Salt Communications Kft. junior pr munkatársa

Források:

Ha szeretnéd felvenni velünk a kapcsolatot, írj nekünk a Salt Communications oldalán, az elérhetőségeket ITT találod.

Legyünk most már bölcsek is – interjú Tábori Györggyel, az MPRSZ örökös tagjával

Tábori Györggyel, az MPRSZ örökös tagjával beszélgetett a szövetség előtti időkről, az alapításról, etikus és etikátlan kommunikációról, 2021 kihívásairól a pr-ben Varga Zita Hella, a Salt Communications Kft. pr-vezetője, az MPRSZ Etikai Bizottságának tagja.

1.jpg

Melyik szakmai eredményére a legbüszkébb?

Talán nem is időrendben, de a legjelentősebb, legfontosabbnak tartott szakmai siker a NATO-bővítéssel kapcsolatos kommunikáció. 1995-től a washingtoni nagykövetségen dolgoztam, és elsődleges feladatunk volt a lobbizás: az USA szavazza meg Magyarország felvételét a NATO-ba. Ez akkor nem volt egyértelmű: a szenátusi támogatottság ekkor csak 30-40%-os volt a szükséges kétharmad helyett. Olyan eszközöket kellett kitalálnunk, amelyek látványosak, hatékonyak, meggyőzőek. 1978-ban, Carter elnök idején kaptuk vissza a koronát az amerikaiaktól, kitaláltuk, hogy a 20. évfordulón, 1998-ban jelképesen visszaadjuk azt az amerikai népnek. A Capitoliumban megrendezett nagyszabású ünnepségen a magas rangú vendégek (köztük az 1978-as, budapesti visszaadási ünnepségen részt vevő delegáció néhány tagja) előtt mondtunk köszönetet a 20 évvel azelőtti amerikai gesztusért. Az ünnepség után leutaztunk a delegációval Atlantába, és Gönz Árpád köztársasági elnök úr átadta Carter elnöknek a korona másolatát, amelyet az elnöki könyvtárában, múzeumában helyeztek el.

Az akciónak hatalmas visszhangja lett, többek között Carter népszerűsége miatt is.  Természetesen sokat segített, hogy Atlantában van a CNN központja, és a csatorna élőben tudósított az eseményekről. Göncz elnök úr interjút is adott a hírtelevíziónak, amelyet nagyon sokan láttak Amerikában.

2.jpg

Nem a NATO miatt beszéltek rólunk, hanem indirekt módon sikerült ránk irányítani a közvélemény figyelmét. 1999-ben Magyarország NATO-tag lett. Ez a néhány éves sikeres lobbitevékenység szakmai életem legizgalmasabb feladata volt.

A másik, amit kiemelek, egy korábbi, de a 30 éves pr-szövetséghez jobban köthető tevékenység: az első kelet-nyugati pr-konferencia megrendezése 1988-ban, Bécs-Budapest helyszínnel. Akkor a szövetség még nem létezett. Én voltam az első kelet-európai tagja az IPRA-nak, és egyértelmű volt, hogy a pr-szakma nemzetközi szervezete sok segítséget tud adni a hazai szakembereknek. Javasoltuk tehát, hogy legyen egy nemzetközi konferencia, amelynek vállaltuk a megrendezését. A konferencia Bécsben kezdődött, majd az egész delegáció vonatra szállt Budapest úticéllal. (Már az is nagy feladat volt, hogy 1988-ban egy vonat a határon megállás nélkül átjöhessen!) Több mint száz pr-es utazott a vonaton, az egyes kupékban pedig más és más témák kerültek megvitatásra. Budapesten a  Parlamentben és a Kongresszusi Központban zajlott a rendezvény, de a legfontosabb, hogy be tudtunk mutatkozni a nyugati pr-eseknek, és nemzetközi kapcsolatokra tettünk szert.

3.jpg

Hogyan került kapcsolatba a pr-szövetséggel?

Éveken keresztül pr-rel foglalkoztam, bár akkor még nem így hívták. 1984-től az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalatnál (IPV) dolgoztam, országarculatot építettünk külföldön: vezető külföldi újságírókat hívtunk Magyarországra, hogy cikkeikkel olvasóiknak bemutassák az országot. Eleinte 40-60, később már mintegy 100 újságíró érkezett meghívásunkra, szervezésünkben külföldről évente a Tavaszi Fesztiválra.

Az 1988-as IPRA-konferencián felajánlották, hogy Magyarország képviseltetheti magát az IPRA Tanácsában, de ahhoz szükséges a hazai szövetség létrehozására. Ekkor kezdtünk el dolgozni azon, hogy létrejöhessen az MPRSZ. A megalakulás után én a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó titkár lettem. 1995-ben külföldre mentem dolgozni, emiatt távolabb kerültem a szövetségtől, inkább a háttérből segítettem: az amerikai pr-szövetséggel (PRSA) tartottam a kapcsolatot (szakmai konferenciákon vettem részt, előadásokat tartottam), és küldtem haza szakmai anyagokat. Később a vállalati oldalra kerültem, és már nem álltam napi szinten kapcsolatban a pr-szövetséggel, de folyamatosan nyomon követtem a tevékenységüket.

Visszatekintve az alapítás körüli időkre, azt gondolom, hogy nagy volt a lelkesedés, de nem használtuk ki a lehetőségeket. A szakma megítélése ma már korántsem olyan pozitív, mint a ’90-es évek elején volt, elveszítettük azt az előnyt, amivel indultunk, és azt az előnyt végképp nem használtuk ki, hogy mi vagyunk azok, akik kommunikációval foglalkozunk. Elméletileg tudjuk, tanítjuk, alkalmazzuk és gyakoroljuk a kommunikációt, de nem csináltuk meg a pr-jét a pr-nek, és úgy gondolom, ez azóta is látszik. Ebben mi is hibáztunk, de még nem késő ezzel foglalkozni, és itt lenne az ideje.

David Attenborough Egy élet a bolygónkon c. könyvében azt mondja: „Azért értünk el ennyi mindent, mert mi vagyunk a legértelmesebb teremtmények, akik valaha is éltek ezen a bolygón. Most már bölcsnek is kell lennünk”. Most tehát a pr-szakma is legyen bölcs: éljünk a lehetőségekkel, érjük el, hogy ne csak mi tudjuk, hogy mire jó a szakma, hanem mások is. Ha politikától függetlenül, szakmai alapon tudnánk működni, az sokat segítene a pr hazai megítélésén.

Ön szerint milyen az etikus viselkedés a pr-ben?

Hiteles legyek, olyat képviseljek, amit magam is fel merek vállalni, ami mellé oda tudok állni. Ha nem vagyok hiteles, olyanról kommunikálok, ami nem én vagyok, az hamar kiderül, rögtön észreveszik, és ma már mindenre gyorsan figyelnek. Az az etikus viselkedés, ha hitelesen képviselem az ügyet, és ha olyat képviselek, amely számomra is elfogadható, amit magam is felvállalok. Ahhoz, hogy etikus pr-es legyek, etikus embernek kell lennem. Nincs kompromisszum!

Az etika nemcsak egy elv, hanem követelményrendszer, egyfajta attitűd. Nem elég erkölcstanról beszélni, hanem e szerint kell élni. A szakmai és az egyéni etikát össze kell hangolni. Nem elég etikusan élni a magánéletben, hanem ezt a szakmában is gyakorolni kell. Sohasem leszünk hitelesek, ha más etikai normákat követünk a szakmában, mint a magánéletben.

A jelenlegi járványhelyzetben naponta szembesülünk azzal, hogy valaki mást mond és másként él, másként viselkedik és másként politizál. A pr sosem hazudhat. A korábbi interjúkban felmerült, hogy mi az igazmondás és a hazugság közötti különbség. A pr- szakmában sem fordulhat elő, hogy vizet prédikálunk és bort iszunk, ellenkező esetben azonnal hitelét kell veszítse a szakma, a szakma képviselője, az ember.

Változott-e az etikus kommunikáció fogalomköre az elmúlt évtizedekben?

Azt gondolom, hogy alapjaiban véve nem változott. Régen is volt olyan kommunikáció, ami nem nyíltan, de céltudatosan a közvélemény szemével, fülével játszott, de korábban egyértelműbbek voltak az etikai normák, könnyebben számon kérhetőek. Talán most kifinomultabbak lettek az eszközök, jobban el lehet titkolni, mert nincsenek mindenki számára hiteles források, elfogadott normák. Mindenkinek vannak saját normái, minden közösség igyekszik kialakítani a saját normáit, több példát látunk. Megengedőbbé, elfogadóbbá vált a világ, ezt sugallja a média, a közösségi háló, és nem keressük a tiszta etikát. Prostituálódott a kommunikáció, ma már van az a pénz, amiért az etika átléphető. Ez egy nagyon szomorú helyzet.

Milyen kihívások elé állítja a vírus okozta helyzet a pr-t 2021-ben?

Az interjú folytatása az MPRSZ oldalán olvasható IDE kattintva. 

Ha felvennéd velünk a kapcsolatot, írj nekünk a Salt Communications oldalán, az elérhetőségeket ITT találod.

 

Te tudod, mi a közös Pataki Ágiban és Arató Andrásban?

Nagyszülők, akik jobban értenek a közösségi médiához, mint te: ők a granfluencerek, vagyis az influencer közösség régi lovas, de új hullámos képviselői. Az idősebb generáció tagjai eleinte ugyan tartózkodtak az online platformok használatától, de ez már a múlté. Minőségi tartalmakat gyártanak, amivel bebizonyítják, hogy mindez nem csupán a Z generáció privilégiuma.

granfluencer_egy_csipet_so_salt_communications_blog_influencer_influencermarketing_1.jpg

Fotó forrása: unplash.com

A granfluencer kifejezés alatt azokat a nagyjából 55 év felettieket értjük, akik jól ismerik a közösségi médiát és az ott népszerű trendeket, tartalmaikat pedig jelentős rajongótábor követi figyelemmel.

Valójában sokkal több rejlik a fogalom mögött, mint egy demográfiai okokból külön csoporttá alakult influencer réteg, hiszen az elegancia, a bölcsesség és az élettapasztalat képviseletében mutatnak példát kortársaiknak és a fiatalabb generáció képviselőinek egyaránt.

A népszerűségi lista egyik éllovasa - a maga 1,6 millió Instagram követőjével - Joan MacDonald, aki 70 éves korában elhatározott életmódváltása dokumentálásával lett népszerű a platformon. Diétáját már 5 évvel ezelőtt sikerrel zárta, de az egészséges életvitelével kapcsolatos tartalmait azóta is nyomon követheti egyre gyarapodó rajongótábora.

joan_mcdonald_granfluencer_blog_influencer_salt_communications_egy_csipet_so_blog.png

Fotó forrása: https://www.instagram.com/trainwithjoan/

A világ egyik legnépszerűbb granfluencere, akivel a legtöbb témába íródott cikk is példálózik, nem más, mint a 93 éves Baddie Winkle. Aktivitásával mondhatni minden nyugdíjasokat érintő sztereotípiát ledönt: extravagáns stílusára, divattanácsaira, közéleti témákról megfogalmazott véleményére mintegy 3 és fél millió Instagram felhasználó kíváncsi.

baddie_winkle_granfluencer_salt_communications_influencer_egy_csipet_so_blog.PNG

Fotó forrása: https://www.instagram.com/baddiewinkle/

Először ugyan merésznek tűnhet a gondolat, de a Roihacks.hu 2021-es kutatásából kiderül, hogy hazánkban az 55 év felettiek Facebookon mintegy 1,3 millió, Instagramon  –  egyelőre kevesebb  –  139 ezer aktív felhasználóval képviseltetik magukat. Ennek tükrében, első véleményvezér nagyszüleink jelentős piaci rést töltöttek be a korosztályukhoz tartozó felhasználók és az őket megcélzó vállalatok szempontjából egyaránt.

Magyarországon talán még nincs akkora hagyománya a granfluencerek alkalmazásának, azonban van néhány olyan kiemelkedő médiaszemélyiség, akik idősebb koruk ellenére nagy követőbázissal rendelkeznek és több márkával is működtek már együtt az elmúlt évek során.

Összegyűjtöttünk 3 olyan hazai hírességet, akiknek figyelemre méltó az influencer, pontosabban fogalmazva a granfluencer tevékenysége.

Pataki Ági (70)

Pataki Ágnes, Balázs Béla-díjas filmproducer, sztármodell, aki már az influencerek kora előtt is influencerkedett. Modellkarriere fiatal kora óta virágzó, legtöbben talán a Fabulon termékcsalád reklámarcaként emlékeznek rá, de a mai napig foglalkoztatják olyan márkák, mint például a Helia-D.

pataki_agi_fabulon_heliad_granfluencer_salt_communications_egy_csipet_so_blog.PNG

Fotó forrása: https://www.instagram.com/patakiagiofficial/

Arató András (76) „Hide the pain Herold”

Arató András - művésznevén Hide the pain Herold világhírű mosolya, talán mindenkinek ismerős lehet. A nyugdíjazott villamosmérnök 2010-ben egy stock fotózás eredményeként vált a mémkultúra klasszikusává. Népszerűségének köszönhetően számos nagy márkával működött már együtt, legyen szó londoni pénzügyi vállalatról, vagy hazai fesztiválról.

arato_andras_hide_the_pain_herold_granfluencer_salt_communications_egy_csipet_so_blog.PNG

Fotók forrása: https://www.instagram.com/painharold/

Süle Kati (60+)

Süle Kati az elegancia, a stílus és a folyamatos megújulás képviseletében személyi stílustanácsadással, az öltözködés művészetének oktatásával és különböző szakmai rendezvények (divatbemutatók, performanszok) szervezésével írta be magát a hazai divattörténelembe. Tevékenységével arra inspirálja rajongóit, hogy az élet minden periódusát ki kell élvezni.

sule_kati_granfluencer_salt_communications_egy_csipet_so_blog.PNG

Fotók forrása: https://www.instagram.com/sulekati/?hl=hu

Könnyű azt gondolni, hogy az idősebb generáció tagjai idegenkednek a közösségi média használatától, vagy az ott népszerű trendektől, de ez nincs kőbe vésve. Egyre tájékozottabbak és nyitottabbak, otthonosan mozognak az online platformokon és mint már tudjuk  –  személyes márkákat is képesek építeni, ahogyan azt a fiatalabb véleményvezérek teszik. Az előrejelzések szerint szükség is lesz erre, hiszen az influencer marketing mint iparág évről évre exponenciálisan növekszik, így a márkák számára egyre fontosabb lesz, hogy stratégiájukba bevonják a granfluencereket, ugyanis az idősebb korosztály eléréséhez feltehetőleg ez lesz a legegyszerűbb és legeredményesebb módszer.

Nektek ki a kedvenc granfluenceretek? Írjátok meg nekünk kommentben!

Szerző: Benyovszky Barnabás, a Salt Communications Kft. junior pr munkatársa

Források:

https://roihacks.hu/instagram-felhasznalok-szama-magyarorszagon/#Magyar_Instagram_felhasznalok_kor_szerinti_bontasban
https://www.sostandard.com/blogs/the-rise-of-the-granfluencer/
https://www.prdaily.com/how-granfluencers-are-shaking-up-social-media-representation-and-influencer-marketing/
https://influencemarketingnews.com/introducing-the-granfluencer-the-internets-new-favorite-social-media-sensation/
https://femina.hu/hazai_sztar/fabulon-modellek/
https://marieclaire.hu/tag/sule-kati/
https://www.bbc.co.uk/bbcthree/article/d6e8fb6f-b92f-4952-ae3c-62bc5974ce6f
https://www.trainwithjoanofficial.com/
https://www.contentcucumber.com/blog/meet-the-granfluencers-influencers-over-55-who-are-way-cooler-than-you

Ha szeretnéd felvenni velünk a kapcsolatot, írj nekünk a Salt Communications oldalán, az elérhetőségeket ITT találod.

Karaktergyilkosság, a népszerű kommunikációs fegyver – Interjú Bőhm Kornél kríziskommunikációs tanácsadóval

A lejáratás, a karaktergyilkosság közel egyidős az emberiséggel, Egyiptomtól az ókori Görögországon át az antik Rómáig a hatalomra törő ellenfelek eszköze volt, és ez most sincs másként. A hitelfosztás azonban nemcsak ismert embereket vagy politikusokat érint, jelen van a hétköznapokban, a gazdasági életben, a munkahelyeken, a családban, szűkebb és tágabb közösségeinkben. Bőhm Kornél Karaktergyilkosság, Lejáratás a gúnynévtől az álhírig c. könyvében részletes alapossággal jár utána a témának, remek és sok (tényleg nagyon sok!) gyakorlati példával. A kommunikáció szakos hallgatóknak legalább olyan értékes a kötet, mint egy laikus olvasónak, aki érdeklődik a téma iránt. A kötetből nemcsak a karaktergyilkosság hatásmechanizmusát ismerhetjük meg, de azt is, hogyan vehetjük fel a kesztyűt. Bőhm Kornél kommunikációs szakértővel, kríziskommunikációs tanácsadóval beszélgettünk a könyv születéséről, az országokra jellemző lejáratási technikákról, arra is rákérdezve, hogy ő volt-e valaha karaktergyilkosság áldozata, vagy járt-e közel hozzá, illetve van-e, amit másként írna most az elmúlt hetek történéseit látva?

bohm_kornel_karaktergyilkossag_salt_communications_interju.jpg

Mióta foglalkoztat a karaktergyilkosság témája?

Ez a kifejezés tulajdonképpen elég friss, és nem olyan régóta része a közbeszédnek. Nem csak a magyarnak, az angolszásznak sem. A jelenség ugyanakkor egyidős az emberiséggel, legfeljebb nem ezen a megnevezésen szerepelt a lehetséges kommunikációs akciók között. Engem még annak idején a politikai marketing, azon belül is a negatív kampány kezdett el érdekelni, - ennek jó húsz éve már. Pár évvel ezelőtt pedig összeállt bennem, hogy a negatív kampány és a kríziskezelés egy speciális vetülete tulajdonképpen a karaktergyilkosság és annak kezelése, kivédése.

Miért tartottad fontosnak, hogy egy teljes könyvet szentelj csak ennek a témának?

A karaktergyilkosságnak nem csak hazai szakirodalma nincs, de nagyon vékony a kínálat a nemzetközi vonalon is – csábító volt a lehetőség, hogy magyar nyelvű, olvasmányos szakkönyv szülessen belőle. Ráadásul a kifejezéssel rengetegen dobálóznak, halljuk úton-útfélen, fontosnak éreztem, hogy legalább a kommunikációs területen vigyünk bele valami rendszert, tegyünk mögé definíciót, példákat – szóval szakmai módon kezdjünk vele valamit, ne engedjük át a publicisztika rovatnak.

Mennyi időt vett igénybe a könyv megírása?

Immár kétkötetes szerzőként fellengzősen azt mondhatom, hogy akkor formálódik valami könyvvé, amikor elég tudásanyagot érzek már magamban, hogy az adott témáról összefoglaljam mindazt, amit elsajátítottam róla. Sok előadást tartok, amihez háttérkutatás is kell sokszor, szakkönyveket bújok, rendszerezek, és amikor úgy érzem, hogy elég munícióm van, hogy kötet legyen belőle, elszánom magam és elkezdem megírni. Na, ilyenkor derül ki, hogy még rengeteg minden hiányzik hozzá és kezdődik újra a kutatómunka, rendszerezés. Egészen pontosan 2020 augusztusában nyitottam meg az első word fájlt, 21 novemberében jelent meg fizikai formában, magyarán picit több, mint egy évig készült.   

Mennyire volt tudatos, hogy ilyen közel a választásokhoz jelent meg a könyv?

Nem volt ellenemre, de nem volt kifejezetten tudatosság mögötte. A kötet megjelenését, pontosabban magát a projektet többször halasztottuk, toltuk magunk előtt a kiadóval. Az volt inkább tudatos, hogy a választás évében már nem szerettük volna megjelentetni, tehát inkább a végén kellett igyekezni, hogy még 2021 végén kijöjjön. Megjegyzem, a választási kampány nyilván picit segít a könyvnek, de azért Magyarországon elég régóta permanens kampányhangulat van, nem jelent volna meg „rosszkor” bármelyik korábbi évben sem.

Hogy érzed, melyik országra a leginkább jellemző, hogy ezzel a technikával operál?

Inkább kultúrafüggő, semmint országfüggő a jelenség, és persze más-más formákat ölthet, változhat az intenzitása a karaktergyilkosságnak. Amibe talán bele sem gondolunk, mennyire más formája és persze más súlya van egy lejáratásnak például egy kommunista diktatúrában, vagy egy nyugati demokráciában. A szovjet típusú „kompromat”, a Rákosi korszak suttogó propagandája, a kínai állampárt lejárató eljárásai nagyon más színezetűek, mint mondjuk egy kanadai karaktergyilkos kampány. És akkor még nem beszéltünk a régebbi történelmi példákról, az ókori Rómáról, Egyiptomról.

bohm_kornel_salt_communications_interju.jpg

Magyarországon mióta alkalmazzák, van-e a tendencia, melyik kormány használja elsődlegesen?

Nem volt első és nem lesz utolsó, a politikai versengésnek ez mindig része volt és része is marad. Magyarországon elég csak a kirakatperekre gondolni, amelyek részben persze valódi gyilkossággal, kivégzéssel zárultak. De, ahogy a könyvben is írom, a 19. századból már nagyon jól dokumentált, híres esetek vannak, Jókai Móré feltétlenül ilyen, de nagyon tanulságos Pulszky Károly múzeumalapító esete is, aki az ellene elkövetett karaktergyilkosság után Ausztráliáig ment, és ott öngyilkosságot követett el 1899-ben. Bizonyos értelemben karaktergyilkosság áldozata volt már „Vlad Dracula” is Mátyás király korában. Ami fontos: semmiképp sem kormányokhoz kötném, és mindenképpen „oldalfüggetlen” az eljárás. Sőt, ahogy a könyvből, remélem, látszik is, egyáltalán nem csak a politika eszköze.  

Olvasva a könyvet, néhol tankönyvinek éreztem, abban az értelemben, hogy jól használható a felsőoktatásban tanulók számára, igyekezett minden lehetséges stratégiát, eszközt, módszert stb. összeszedni, nagyon tematikusan, de közben olvasmányos, érthető a szöveg, akár egy laikus számára is felfogható nyelvezettel. Mennyire volt ez tudatos?

Örülök, ha így látod – ez volt a szándék, akkor ezt sikerült jól belőnöm. A PR, kommunikációs területet képviselem, nem éreztem volna magamének a száraz, akadémikus nyelvezetet.  

Rengeteg gyakorlati példa van a könyvben, tényleg rengeteg! Nyugtass meg, hogy ez nem mind a te fejedből pattant ki :) Hogyan tudtál ennyi példát találni az egyes fejezetekhez?

Eleve nagyon sok példát terveztem, sokat is gyűjtöttem, aztán a kézirat szerkesztése során kiváló szerkesztőim, Illényi Balázs és Krausz Vera is tovább nyüstöltek, hogy még több példa legyen, minden fejezet legyen még színesebb. Szóval kipasszírozták belőlem, de nem bánom. Hozzáteszem, hogy akinek kalapács van a kezében, mindent szögnek lát, vagyis amikor intenzíven ezzel a témával foglalkoztam, sokkal jobban szembe is jöttek a példák, ráállt a szemem erre.

Van olyan rész, téma, amivel bővebben foglalkoztál volna, de nem volt rá elég idő vagy szétfeszítette volna a könyv kereteit?

Ó, hát azért kellett nyesegetni, igen. Időnyomás nem volt rajtam, de olyan témakörök, amelyek nagyon elvitték volna a fókuszt, akadtak. Terveztem például egy részt, ami nem személyek, hanem közösségek elleni lejáratásról szólt volna: országbrand elleni kampány, nemzetiség elleni, kirekesztő, uszító kampányok, vallási közösség elleni karaktergyilkosság. Gyűjtöttem is hozzá anyagot, de aztán elvetettem, mert az állításom lényegi eleme, hogy maga a karaktergyilkosság egy személy ellen irányul, legyen ő élő, vagy holt, de nem lehet közösség. Ettől persze még érdekes kontraszt lett volna. Emellett kaptam olyan kritikát, hogy a munkahelyi karaktergyilkosságba mélyebben bele lehetett volna menni – de azt hiszem, ez nem vált volna a könyv előnyére összességében.

Voltál valaha karaktergyilkosság áldozata? Vagy jártál közel hozzá?

Klasszikus értelemben nem voltam, talán csak olyan fordult elő velem, hogy egy munkahelyen máig sem ismert okok miatt fúrt valaki, áskálódott kicsit, de az okára nem jöttem rá. Nyilván nem esik jól, megjegyzi az ember.

Hogy sikerült megnyerni Marabut illusztrátornak? Milyen volt a közös munka?

Marabu nagyon sokat dolgozik a HVG-nek, most jelent meg önálló könyve is náluk, így a szerkesztőség könnyen elérte, és rögtön el is vállalta a munkát. Megkapta a szöveget és minden fejezethez készített egy remek illusztrációt. Nekem egy módosítási kérésem volt, hogy ne legyen az összes szereplő férfi, úgyhogy picit átdolgozta a figurák egy részét. És azt is kértem még előzetesen, hogy ne hasonlítson mindenki a miniszterelnökre, ez is teljesült.

marabu_illusztracio_karaktergyilkossag.JPG

Van, amit másként írnál most az elmúlt hetek történéseit látva?

Képzeld, egyelőre nem találkoztam olyan jelenséggel, amit ne fedne le a könyv – ezt jó hírnek tekintem. De még tart a kampány, bármi jöhet!

Kinek ajánlanád a könyvet?

Úgy gondolom, hogy azoknak lehet érdekes, hasznos a könyv, akik hírfogyasztók, érdekli őket a közélet, ami alatt nem csak a politikát értem, hanem a kultúrát, sportot, tudományos életet. Tehát, akik nyitott szemmel közlekednek a világban és szívesen veszik, ha kategorizálni tudják, el tudják helyezni magukban a történéseket és mindnyájunkat a világtörténelemben.

bohm_kornel_konyv.JPG

Az interjút készítette és szerkesztette: Varga Zita Hella, a Salt Communications Kft. pr-vezetője

Ha szeretnéd felvenni velünk a kapcsolatot, írj nekünk a Salt Communications oldalán, az elérhetőségeket ITT találod.

Hol a te békéd? – Elindult a licit! - ügynökségi összefogás az ukrajnai menekültekért

Több magyarországi ügynökség és művész is csatlakozott a háború menekültjei számára meghirdetett jótékonysági aukcióhoz: a résztvevő ügynökségek egyenként 1-1 darab, béke tematikájú munkát, grafikát ajánlottak fel, amelyekre március 16-tól lehet licitálni a Salt Communications Facebook oldalán. A befolyó összeget közvetlenül a menekülteket segítő Magyar Máltai Szeretetszolgálat kapja.

beke_licit_ugynoksegi_osszefogas_salt_communications.png

14 ügynökség és művész összefogásával zajlik 2022. március 16. és 18. között az Ukrajnából menekülő embertársainkat támogató szolidaritási online árverés. A közös jótékonysági akcióhoz csatlakozott Benedek Levente alkotó, a DEDU Digital Education Kft., az Emerald PR Kft., az eSCom Kommunikációs Ügynökség, a Grafcom Media Kft., a GreenRoom Kft., a Hyper&Hyper, a Publicis Groupe Hungary, a Salt Communications Kft., Szabo Christina alkotó, a Tangram-Budapest Studio Bt., az Uniomedia x mgmuszka, a V.M. Komm Kft. és a VMLY&R Hungary Kft. Nehezített terepen zajlott a grafikák elkészítése, hiszen ez egy sűrű időszak az ügynökségek életében is, terhelve a szomszédban zajló eseményekkel, amelyek kihatása érezhető a mindennapi munkavégzésben, a határidő azonban szűkös volt, de mindenki egyetértett abban, hogy most van leginkább szükség a segítségre, és a határterületen segítő szeretetszolgálatok visszajelzései szerint leginkább a pénzbeli adományokra.

Az online licitálásra 2022. március 16-tól a Salt Communications Facebook oldalán van lehetőség.

A béke tematikájú kreatív munkák aukciójából befolyt összeget a licitálók közvetlenül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat számlájára utalják majd el. A legmagasabb összeggel licitálók a befizetés után nyomtatott formában kapják meg az elkészített grafikát, kiegészítve egy elismervénnyel, amelyet a felajánlók fognak postán kézbesíteni.

Fogjunk össze egy jó ügy érdekében! Köszönjük, ha licitálnak a magyarországi ügynökségek által készített kreatívokra, hogy együtt tehessünk az ukrajnai menekültek megsegítéséért!

Hol a te békéd? - Ügynökségi összefogás és jótékonysági licit a békéért

Meghosszabbítottuk a jótékonysági licitre beküldhető grafikai munkák határidejét: 2022. március 15-ig várjuk a magyarországi ügynökségek felajánlását, hogy közös összefogással támogassuk Ukrajnából menekülő embertársainkat.

jotekonysagi_felhivas_hosszabbitas_1920x1080.png

Alkotó közösségként mi, a Salt Communications Kft. is részt szeretnénk vállalni a saját eszközeinkkel és tehetségünkkel abban, hogy minél több pénzadomány összegyűlhessen a menekültek támogatására. Te, mint alkotó ember, Ti, mint alkotó közösség, kérünk, hogy csatlakozzatok hozzánk, vegyetek részt szolidaritási árverésünkön! Velünk együtt ajánljatok fel ügynökségenként 1 darab, a megadott témára készített munkát, grafikát, amelyet jótékonysági licitre bocsátunk. A befolyó összeget közvetlenül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat adományalapja kapja.

Az alkotásokat képleírással (max. 300 karakter), kezdő licit megadással, jó minőségű fotóval meghosszabbított határidőre, 2022. március 15. (kedd) éjfélig várjuk a salt@salt.hu email címre. Az online licit a Salt Communications Facebook oldalán fog zajlani 2022. március 16. (szerda) és 18. (péntek) között. Az eredményhirdetésre március 18. pénteken kerül sor.

A grafikai felajánlások témája:

HOL A BÉKE FORRÁSA?

A béke, mint egyetemes emberi ethosz, erkölcsös emberi alapállás, kitüntetett érték, mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában.

A béke rendezett viszony önmagammal, a másik emberrel és a világgal.

A béke ellentéte nem csak a háború, hanem minden, ami ezt a viszonyt megzavarhatja.

A béke, az egymás iránti jószándék, megértésre törekvés, tisztelet, elfogadás, együttérzés, szolidaritás, az egyetemes emberi értékek elfogadása, elismerése, és törekvés ezek betartására...

Hol a Te békéd forrása?

  • Műfaj: nyomtatható grafika
  • Méret: tetszőleges, de ne legyen kisebb A/4-nél és ne legyen nagyobb A/1-nél.
  • Szín: CMYK nyomtatással előállítható grafika
  • Papír: 250g ofset vagy matt műnyomó

A felajánlott ügynökségi munkákra leadott legmagasabb összegű licitálók a befizetés után nyomtatott formában kaphatják meg a készített grafikát, kiegészítve egy elismervénnyel. A postázás (tárgy, elismervény) a felajánlók feladata.

Nagyon köszönjük az eddig beérkezett alkotásokat, és várjuk további ügynökségek csatlakozását is, hogy minél több pénzadomány gyűjthessünk közösen a menekültek megsegítésére!

Top 5 szakmai hírlevél, amelyre mindenképpen fel kell iratkoznod!

A legtöbb szakmában, így a pr-ben is kiemelt jelentőségű, hogy az ember kövesse a trendeket, képezze és fejlessze magát, hogy naprakész legyen a saját területén. A mai világban ennek egyik legegyszerűbb eszköze a szakmai hírlevelek követése, ahol egy csokorban kapjuk meg a nap/hét/hónap legfontosabb híreit. Ha valaki igazán képben akar lenni a szakmai hírekkel, aktualitásokkal, legfrissebb irányokkal, érdemes a magyar mellett egy-két nemzetközi szakmai oldal hírlevelére is feliratkozni. Elhoztuk nektek a TOP5-öt, azt az 5 legfontosabb szakmai hírlevelet, amelyre a pr divízióban mindenki elsőként iratkozott fel, és azt is elmondjuk, miért.
1298294939-170667a.jpg

  1. Kreatív.hu

    Májusában arculatváltáson esett át a Kreatív hírlevele is, ami nagyon jót tett neki. Minden hírlevelet személyes beköszönés indít (tőlük: Nagy Zsolt, Bicsérdi-Fülöp Ádám, Győri Zsófi, Balkányi Nóra), amelyet egy-két perc alatt át tudsz futni, és ez alapján el tudod dönteni, mi az, ami a napi, szakmai aktualitások közül téged is érdekel. Azon kívül, hogy a pr vezetőnk már Balkányi Nóra (fanatikus) beköszönőit emlegeti folyton, a Kreatív szakmai hírlevelét azért is éri meg követni, mert nemcsak a szűken vett szakmádról értesülhetsz, hanem a társszakmákról is, izgalmas kampányokról, trendekről, versenyekről a kommunikációs piacon.

  2. Média1.hu

    Ha naprakész tudásra vágysz a médiapiaci viszonyokról, változásokról, és széles körben érdekelnek a szakma aktualitásai, magyar nyelven leggyorsabban a Média1 hírlevele fog tájékoztatni. Még news alertet is küldenek „Rendkívüli” címkével, ha valami fajsúlyos történik a sajtópiacon. Napi összefoglalójuk hazai és nemzetközi szinten is friss információkkal szolgál, feltárva az összefüggéseket (média&politika&gazdaság).

  3. MPRSZ

    Nem kérdés, hogy a Magyar Public Relations Szövetség hírleveléről nem maradhatsz le, ha érdekelt vagy a területen. Első kézből értesülhetsz a szövetség és a hazai ügynökségek tevékenységeiről, szakmai versenyekről, MPRSZ tagok szerepléseiről és a legfrissebb (akár nemzetközi) kutatásokról.

  4. PRDaily.com

    A legfrissebb trendek és hírek a nagyvilágból: a könnyed hangvétel és a szakmai relevancia ötvözete jellemzi legjobban azt, amit a PRDaily képvisel hírlevelében és bejegyzéseiben. Írásaikból mi is többször inspirálódtunk, legutóbb a Vérbeli PR-es vagy? Derítsd ki!kvízünk született meg így az egyik cikkük alapján.

  5. Iccopr.com

    Az ICCO kéthavi rendszerességgel megjelenő angol nyelvű hírlevele egy csokorban tájékoztat a szakma leglényegesebb nemzetközi tudnivalóiról, a lefedett időszakban futó legnagyobb médiakampányokról és projektekről. Akár informálódás, akár inspirálódás céljából iratkoznál fel, biztosan nem fog csalódás érni!

Ti honnan informálódtok a legújabb szakmai trendekről, milyen szakmai hírleveleket követtek? Írjátok meg nekünk kommentben!

Szerző: a Salt Communications Kft. pr divíziója

Fotó forrása: unplash.com

Ha szeretnéd felvenni velünk a kapcsolatot, írj nekünk a Salt Communications oldalán, az elérhetőségeket ITT találod.

süti beállítások módosítása