A Chartered Institute of Public Relations (CIPR) A szakma állapota című 2020-as riportja alapján a pr szakmában sikerült csökkenteni a nemek közötti bérszakadékot, viszont az etnikai diverzitás terén még nem mutatkoznak olyan jó eredmények. A szakma két fő kihívás elé néz: javítania kell a pr alulreprezentáltságán vezetői szinten, illetve el kell érnie, hogy tudományos szakterületként tekintsenek rá.

A szervezet már 10 éve végez pr trendekkel, problémakörökkel és kihívásokkal kapcsolatos kutatásokat. A mostani riport az Egyesült Királyságban dolgozók szakmán belüli készségeire, fizetésükre, sokszínűségükre, a nemek közötti bérszakadékra, valamint a mentális egészségi állapotukra fókuszál. A kutatás a pr szakemberek véleményét vizsgálja a társadalmi mobilitásról és a szakmai közösségben való részvételről.

A pr szakmában dolgozók demográfiai aránya nem változott sokat a tavalyi felméréshez képest: a 60%-uk még mindig a 25 és 44 éves korosztály közül kerül ki, valamint még mindig a nők teszik ki a PR-rel foglalkozó szakemberek kétharmadát. Érdekesség viszont, hogy több férfi dolgozik igazgatóként/ügyvezetőként, mint nő (29% > 19%). A gyakornokok/asszisztensek; a vezetők és a kommunikációs vezetők/társigazgatók férfi-nő aránya nagyjából megegyezik, viszont az office managerek között már több női munkaerőt találunk (17% > 11%°).

A megkérdezett pr szakemberek legnagyobb része (45%) a média, újságírás, kiadás területén dolgozott, mielőtt beléptek volna a szakmába, 11%-a marketinggel vagy piackutatással foglalkozott. 9%-uk a helyi vagy központi kormányzatnak dolgozott, 8% az oktatásban és ugyanennyien jótékonysági vagy önkéntes munkát végeztek korábban.

A vizsgálat során az adatokat összevetették az Egyesült Királyság lakosságára vonatkozó felméréssel. Ez alapján elmondható, hogy a pr szakemberek nagyobb arányban végeztek egyetemet, mint a lakosság átlaga (76% > 35%). A szakemberek kevesebb mint felének (43%) a szülei vagy gyámjai szintén végeztek egyetemet vagy valamilyen egyenértékű képzést, az egyötöde (21%) viszont jövedelemtámogatást és ingyenes iskolai eszközöket kapott iskolás éveik alatt.

A társadalmi mobilitással is foglalkozott a kutatás: megvizsgálták, hogy a válaszadók szerint mennyi esély van egy személy vagy csoport társadalmi helyzetének megváltozásához. Az ezzel kapcsolatos vélemények terén különbözőségek mutatkoznak: a pr szakemberek nagyobb arányban (37% > 20%) gondolják, hogy a hátterük előnyt nyújtott számukra a karrierjük során. Viszont abban mindkét csoport közel fele egyetértett (42%-39%), hogy a hátrányos helyzetű emberek számára egyre nehezebb a társadalmi és szakmai fejlődés elérése.

A pr még mindig nem mutat előrelépést az etnikai sokféleség hiányának megoldására az Egyesült Királyságban: 10-ből csak 1 ember tartozik valamilyen etnikai kisebbséghez.

A teljes munkaidőben dolgozó pr szakemberek átlagos jövedelme - különböző faktorok miatt – némileg lecsökkent 1000 font alá. Bár a nemek közötti bérszakadék még mindig fennáll, elmondható, hogy már a második egymást követő évben csökkenő tendenciát mutat. 2018 óta 46%-kal esett vissza a nemek közötti bérszakadék mértéke, jelenleg átlagosan 3658 font a különbség. Elmondható, hogy a bérszakadék mértéke a szakmai tapasztalattal együtt fokozatosan növekszik. A kezdő (0-4 év tapasztalattal rendelkező) pr-esek között még 1687 fonttal keresnek többet a nők, viszont 21 vagy több éves tapasztalattal már a férfiak keresnek többet, méghozzá 19838 fonttal. Emellett beosztás szerint is különbözik a bérszakadék mértéke: a női vezetők átlagosan 573 fonttal keresnek kevesebbet, mint férfi társaik; míg az igazgatók/ ügyvezetők körében már nagyobb a különbség: 19490 fonttal keresnek kevesebbet a nők ebben a munkakörben, mint a férfiak. A szervezet típusa is befolyásolja a bérszakadék mértékét: a tanácsadó cégeknél és ügynökségeknél a teljes munkaidőben dolgozó férfiak 21792 fonttal kapnak többet, mint nőtársaik. Viszont a nonprofit szektorban és a nem kormányzati szervezeteknél átlagosan a nők keresnek többet 3600 fonttal.

A pr szakemberek kétharmada érzi úgy, hogy része egy szakmai közösségnek. Ennek fő előnyeként a kapcsolatépítési potenciált nevezték meg, a tanulási és fejlődési lehetőségek után. A közösségi médiát - a LinkedInt és a Twittert - használják leginkább a professzionális kapcsolatépítésre, de a különböző tréning workshopok, a kapcsolatépítési események és a regionális konferenciák is népszerűek. A hálózatépítés leggyakoribb előnyeként a személyes szakmai hálózat bővítését, majd ezután az ismeretek és az ítélőképesség fejlesztését jelölték meg. A válaszadók 7%-a idő hiányában nem vesz részt a networkingben.

Ahogy az előző években is, az ügyfélszektor változatosabb, mint a munkáltatói szektorok. Eddig az ügynökségek leggyakoribb ügyfelei a pénzügyi és az építőipari cégek voltak, idén meglepő módon ez utóbbiak már fel sem kerültek a listára, a helyüket sorrendben a jótékonykodással/önkéntességgel, a magán és állami egészségüggyel, az oktatással, a jogi, könyvelési, vezetési tanácsadással és a gyártóiparral (autó, repülő és gyógyszerészeti is) foglalkozó vállalatok vették át.

Az 5 legnagyobb ágazat, amelyben a házon belül alkalmazott pr szakemberek dolgoznak, megegyezik az előző három év eredményeivel, csak a rangsor változott meg. Az első helyre az egészségügy (állami és magán) került, majd sorrendben a helyi vagy központi kormányzat, oktatás, jótékonyság/önkéntesség, és végül a pénzügyi vagy biztosítási szolgáltatások.

Történt egy kisebb eltolódás a munka taktikai végrehajtásától a stratégiai befolyás felé. Már a negyedik éve a leggyakrabban végzett tevékenység a szövegírás és a szerkesztés mind a senior, mind a junior PR-esek körében. A ’médiakapcsolatok’ a negyedik helyre esett vissza, miután az elmúlt három évben folyamatosan az első háromban volt, és helyébe a stratégiai tervezés lépett, amely így két helyet javított. A közösségi médiakapcsolatok (6. hely), valamint a kutatás, értékelés és mérés (8. hely) a tavalyi évhez képest három, illetve négy hellyel feljebb kerültek a listán. Ebben az évben az influenszer-kapcsolatokat is hozzáadták a listához, ami rögtön fel is ugrott a 16. helyre, mivel a PR-esek egyharmada influenszerekkel is dolgozik – főként a senior kollégák (34%).

A senior szakemberek nagyobb arányban vesznek részt a stratégiai tervezésben (83% > 45%) és a vállalatirányításban (48% > 18%), kisebb különbséggel az ügyfélkapcsolati vagy projektmenedzsmentben (47% > 31%), a kormányzati és közösségi kapcsolatokban (38% > 27%), valamint a kampányokban (81% > 71%), mint junior munkatársaik. A junior PR-esek - kis különbséggel - jobban részt vesznek a médiakapcsolatokban (78% > 75%) és a szövegírás és szerkesztésben (83% > 82%), mint a senior kollégáik.

A válaszadók továbbra is úgy vélik, hogy a szövegírás, a szerkesztés, a médiakapcsolatok, a PR projektek és kampányok, valamint a válság- és kríziskezelés tartozik az erősségeik közé. Továbbra is szoros összefüggés van egy tevékenység elvégzésének gyakorisága és az azt gyakorló saját személyes kompetenciájának megítélése között.

A kutatásban arra is megkérték a pr szakembereket, hogy válasszák ki és rangsorolják a szakma legnagyobb kihívásait. Az eredmények nem változtak sokat a tavalyi évhez képest: a három legnagyobb kihívás ugyanaz maradt, csak más sorrendben. Előző évben a legnagyobb kihívást még a változó társadalmi és digitális közeg jelentette, viszont idén ez a harmadik helyre esett vissza: megelőzte az, hogy a pr alulreprezentált az igazgatótanács szintjén (1. hely), valamint az, hogy nem tekintik tudományos szakterületnek (2. hely). Ebből adódóan a pr szakemberek lényeges feladat elé néznek a jövőben: fel kell hívniuk munkatársaik és vezetőik figyelmét szakmájuk fontosságára és az általa adott értékek elismerésére.

Szerző: Tóth Szilvia, a Salt Communications Kft. junior PR munkatársa

Ha kíváncsi vagy a mi pr projektjeinkre, nézz be hozzánk IDE kattintva.

Ha felvennéd velünk a kapcsolatot, írj nekünk a Salt Communications oldalán, az elérhetőségeket ITT találod.