A Nemzetközi PR Szövetség (IPRA) fülöp-szigeteki tagozata január végén megrendezte a Kommunikációs trendek 2021-ben és azon túl című webináriumát. Ritzi Villarico-Ronquillo, 40 éve a szakmában dolgozó pr szakértő arra a közismert problémára próbált meg választ adni, milyen csatornákat használjunk célcsoportunk elérésére; ha a járványnak köszönhetően már mindenki elérhető a közösségi média platformokon, vessük is el a továbbiakban a hagyományos csatornákat? Előadás összefoglalónk következik.

A médiatervezés területén még mindig sokan a hagyományos médiát veszik alapvetésnek, pedig az elmúlt években egyre inkább elterjedtek a gyorsabb, online platformok. Így még több választási lehetőségünk van nekünk, pr szakembereknek, amikor meg akarjuk határozni a stratégiához javasolt médiumtípusokat, kezdte az előadását Ritzi Villarico-Ronquillo pr szakértő.

A világjárvány hatására még azok is felkerültek az online felületekre, akik eddig nem használták, és ez valószínűleg a Covid-19 elmúlása után is így marad. Így azok a vállalatok, amelyek már korábban is megvetették lábukat az online térben, könnyebben boldogulhatnak a jelenlegi korlátozások és egészségügyi protokollok kereszttüzében.

Természetesen a különböző országokban és kultúrákban más lehet a sorrend, de 2020 januárjában a Fülöp-szigeteken készített kutatás alapján a legnépszerűbb közösségi média platform a 16 és 60 közöttiek körében a Facebook lett, nem sokkal tőle lemaradva a Youtube, majd a Facebook Messenger következett, negyedik helyen az Instagrammal, ötödik helyen pedig a Twitterrel.

Kép forrása: unplash.com

Ez a trend viszont 2020 harmadik negyedévére már meg is változott: az első helyre feljött a Facebook Messenger, a Facebook visszacsúszott a második helyre, a YouTube pedig a harmadik helyre került. Feljött a negyedik helyre a Google, az ötödikre pedig a Gmail. Sokatmondó, hogy a dobogós helyeken nem történt változás, csak helyet cseréltek a közösségi média oldalak.

Talán könnyebb besorolni internethasználat szempontjából az embereket, ha két kategóriára osztjuk őket, magyarázta a szakértő: a ’digitális bevándorlókra’ és a ’digitális bennszülöttekre’. A digitális bevándorlók közé tartoznak a ma 56 évesnél idősebb ’veteránok’ (vagy csendes generáció) és a ’Baby boomer’-ek, hiszen az ő születésükkor és fiatalkorukban még nem használták hétköznapi szinten az internetet. Ez a korosztály inkább a hagyományos médiát preferálja, bár Magyarországon például már egyre többen találhatóak meg a Facebookon is. A digitális bennszülöttek közé

• főként a 25 évesnél fiatalabbakat soroljuk, tehát a Z és az Alpha generációt. Ők már az internet és az okostelefonok világába születtek bele, „on-generáció”-nak is szokták nevezni őket: állandóan a neten böngésznek, szinte mindenhez appokat használnak, chatelnek egymással, és általában mindezt egyszerre.
• Ide soroljuk még az Y generációt is, amelynek életében már nagy szerepet játszott a technológiai fejlődés, és jól elboldogulnak az internethasználattal is. Közülük sokan használják már az Instagramot, a Twittert vagy a Snapchat-et.
• Az X generáció esete már bonyolultabb, mivel ők digitális bevándorlókként vannak elkönyvelve, viszont már elindult az internet térnyerése, amikor fiatalok voltak. Médiahasználati szempontból is valahol a kettő között helyezkednek el, például őket a Facebook-on lehet a leghatékonyabban elérni.

Kép forrása: unplash.com

Aranyszabály, hogy minél többet tudunk az egyes generációk médiahasználati szokásairól – a kutatásoknak köszönhetően –, annál hatékonyabban tudjuk kiválasztani a megfelelő csatornamixet aktuális célközönségünk számára.

Ritzi Villarico-Ronquillo megosztott velünk egy múlt havi kutatást, amely a fülöp-szigeteki 16 és 64 év közötti korosztályt vizsgálta: a felhasználók 100%-a látogatott meg legalább egy közösségi hálót vagy üzenetküldő szolgáltatást az előző hónapban, és mintegy 93%-a aktívan használta is. Az internetezők átlagosan 9,9 közösségi média felhasználói profillal rendelkeznek, 60%-uk pedig munka céljából is használja a közösségi médiát. Érdekesség még, hogy egy átlagos napon 9 óra 45 percet töltenek az emberek az interneten – ebből 3 óra 53 percet a közösségi médiában –, míg TV-nézéssel 3 óra 49 percet. Ezeket a tényeket fontos szem előtt tartanunk, amikor médiatervet készítünk. Emellett a média egyre inkább az okostelefonunkra konvergált az utóbbi években, amely azt eredményezi, hogy az internet és a social média már szinte mindenhová elkísér minket.

A kép forrása az előadáson levetített prezentáció.

Ahhoz, hogy megfelelően választhassuk ki a médiumokat egy adott stratégiához vagy projekthez, a következő szempontokat szükséges figyelembe venni a pr szakember szerint: a kommunikációs célt – amely tartalmazza a kulcs üzenetet, a mérhető célokat, stratégiákat és taktikákat, és a kívánatos eredményeket –; vállalatunk erősségeit, erőforrásait és a realisztikus határait; valamint a célközönségünk profilját és médiabeli interaktivitását. Ezek megfontolásával úgy tudjuk kiválasztani a csatornákat és a médiamixet, hogy azzal értéket közvetítünk és eredményt tudunk elérni, továbbá képesek leszünk arra, hogy az emberek megértve, elfogadva és támogatva érezzék magukat. Ehhez persze nem árt kutatásokat készíteni és folyamatosan utána olvasni a témának, valamint az évek során megszerzett tapasztalatok és az éleslátás is a segítségünkre lesz.

Kép forrása: unplash.com

A médiamix kiválasztásához a következő szempontokat hangsúlyozta a Ritzi Villarico-Ronquillo: menjünk vissza a gyökerekhez:

• nézzük meg és lássuk tisztán az erősségeinket, identitásunkat, értékeinket és alapelveinket, és főként a különlegességünket.
• Szegmentáljunk, tehát ismerjük mélységeiben is a célcsoportot, és tartsuk szem előtt, hogy nem mindenki tartozik a digitális bennszülöttekhez – ebben a modern világban sem.
• Vizsgáljuk meg az egyes csatornákat, hogy tisztában legyünk a jellemzőivel, és így a megfelelő médiumok keverékét választhassuk ki az adott célközönség számára.
• Fontos, hogy érthető, tisztán körvonalazott és következetes üzenetekkel dolgozzunk; emellett úgy válasszunk csatornát, hogy az összhangban legyen a célközönségünk médiahasználati szokásaival.
• Legyünk autentikusak, mert manapság már mindenkiből lehet tartalomgyártó az interneten – a hitelesség pedig velünk kezdődik, mert mi képviseljük a márkát.
• Ne becsüljük le a kutatásokat, hiszen ezek által ismerhetjük meg jobban a célcsoportunkat, legyenek azok formálisak, informálisak, kvalitatívak vagy kvantitatívak.
• Továbbá a csatorna választásnál és az összeállításuknál észben kell tartanunk a nagyobb kommunikációs ökoszisztéma működését is.

A kép forrása az előadáson levetített prezentáció.

A pr szakértő előadásának legfőbb üzeneteként azt emelte ki, hogy egyik csatorna sem túl „öreg”, amíg releváns a célcsoportunk számára, elérhetjük őket az adott médiumon keresztül, hatékony, és nem utolsó sorban fenntartható.

Szerző: Tóth Szilvia, a Salt Communications Kft. junior pr munkatársa

Ha kíváncsi vagy a mi pr és social projektjeinkre, katt IDE vagy IDE! 

Ha felvennéd velünk a kapcsolatot, írj nekünk a Salt Communications oldalán, az elérhetőségeket ITT találod.