Minden kreatív kommunikációs ügynökség mögött egy komplex csapat áll. Számos olyan kollégánk van, aki újabb és újabb ötleteivel segíti a munkát, de rengeteg olyan feladat is van, ami inkább precizitást, kitartást és strukturált gondolkodást igényel. Mindkettőre szükség van a zavartalan és sikeres működés érdekében. Ez nem jelenti azt, hogy egy pénzügyes vagy egy excelekkel dolgozó kolléga személyisége nem vágyik a kreatív munkafolyamatokra. Ha nem is a hétköznapi munkájában, de az élete más területein ebben kiteljesedhet. Így vagyok ezzel én is.
A Salt Communications kommunikációs ügynökségnél végzett munkámat tartom az úgymond ’civil’ foglalkozásomnak, de van egy másik igen fontos része az életemnek, a hivatásom: szalézi munkatárs vagyok.*
2009-től kilenc éven keresztül tevékenyen részt vettem egy programban, ahol minden tanítási napon reggelivel vártuk a gyerekeket. Leginkább anyagilag is rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkoztunk, és bennem nagyon sok változást idéztek elő ezek a találkozások. Egyre inkább tenni akartam a közösségért, bekapcsolódni a fiatalokkal való kapcsolatépítésbe, segíteni nekik, hogy meglássák és tapasztalják a közösség erejét. Miután elvégeztem a teológiát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karán, évekig volt hittancsoportom is, segítettem az akkori igazgató atyát a gyerekek elsőáldozásra való felkészítésében is. Szóval apránként kialakult bennem egyfajta nevelői karizma, ami nagyon számít ebben a közösségben. Ezért is fontos nekem, hogy minél szélesebb tevékenység mentén kerüljek kapcsolatba a fiatalokkal.
Mindig figyelemmel kísérem, követem a projekteket, amelyek a Salt Communications kreatív műhelyébe bekerülnek, mert érdekel milyen tartalmak, értékek és érdekességek vannak a számlák, teljesítésigazolások mögött. Így tavaly a Zarándoktáborral is megismerkedtem. Nagyon tetszett a logó, a zarándokfüzet, amelyet a kollégák terveztek, a tartalmak, amelyek kikerültek az oldalra. Egyszer csak észrevettem, hogy elkezdtem lehetőségként tekinteni a programra, észrevettem benne mindazt, amit nevelési célként tudok majd hasznosítani a hivatásomban. Mivel tavaly a pandémia miatt sajnos beszűkült a mozgástér, ezért is gondoltam, itt a ragyogó alkalom, jelentkezek a képzésre.
Novemberben három napos online tréningen vettem részt, igen komoly előadókkal és témákkal. Intenzív napok voltak minden reggel 9-től este 6-ig mentek az előadások, a végén megosztó körrel, ahol egymás tapasztalataiból inspirálódhattunk. A képzés nagyon komoly volt, egy hónap után online elméleti vizsgát is kellett tenni. Nem is gondoltam volna, hogy milyen felkészültséggel, széleskörű ismeretekkel kell bírnia egy zarándoklatvezetőnek. Részletes tájékoztatást kaptunk a zarándoklatok és a Zarándoktábor lelki ívéről, programjáról. 
Előadásokat hallottunk a zarándoklás teológiai, bibliai hátteréről, a zarándoklás lélektanáról, a megértés három szintjéről, a csoportdinamikáról, érintettük a segítő beszélgetés és konfliktuskezelés jelentőségét, hiszen ezek mind-mind előkerülnek az úton. Ahogy a veszélyhelyzetek is és ezek kezelésére is számtalan példa előkerült a vízhólyagtól a kullancsokon át a villámcsapásig. A zarándoketikett például számomra teljesen új volt, és az is a képzés során került nálam fókuszba, hogy milyen fontos a helyi szokások, hagyományok ismerete, a vezetettek hazájáról és értékeiről való tájékozottság. A manapság oly sokszor emlegetett gyermekvédelemről is beszélt nekünk egy szakértő. Játékok és gyakorlatok tárházát kaptuk, amiket a zarándoklat során bevethetünk a fiataloknál. Imamódokra is nagyon jó ötleteket kaptunk, hiszen egy ilyen zarándoklat során a lelki felfrissülés is kulcsfontosságú. Sokat számít az imahely előkészítése, hogy a gyerekek jól érezzék benne magukat, elcsendesedjenek és békét leljenek az imaidők alatt.
Kiképzést kaptunk térképismeretből, tereptanból, hogyan tájékozódjunk az erdőben, és használjuk a GPS-t. Túravezetői ismereteken túl, bevezetést nyertünk a zarándokvezetés gyakorlati/technikai készségeibe, szabályaiba egyaránt.
Ez utóbbi elméleti tudásunkat kellett a terepgyakorlaton kamatoztatni, amelyre május hónapban került sor. Bár azt gondoltam már tökéletesen felkészült vagyok és mindenre tudom a választ, ezen a tavaszi alkalmon érdekes felfedezéseket tettem. (Folytatás hamarosan.)
*A Szalézi Munkatársak Egyesülete egyike a Szalézi Család ágainak. A Szalézi Szent Ferenc Társaságával, a Segítő Szűz Mária Leányai Intézményével és más hivatalosan elismert csoportokkal együtt hordozza a közös szalézi hivatást és velük közösen felelős a Don Boscó-i terv megvalósulásáért a világban. A szalézi munkatársak olyan világi szaléziak, akik családban élnek, de sajátos szalézi módon vesznek részt az Egyház küldetésében. Ez egy ajándék, és egyben annak szabad egyéni elfogadása, ami értelmet ad az életének.
A szalézi munkatársak a világ valóságában élik meg hitüket. Don Bosco apostoli tervével megihletve szoros közösségben élnek a Szalézi Család többi tagjával. Testvéri módon, egyesületi formában ugyanarra a közös ifjúsági és népi küldetésre kötelezik el magukat. Az Egyház és a társadalom javára dolgoznak, saját életállapotuk és valós lehetőségeik szerint.
A szalézi munkatársak elsősorban mindennapi feladataikban valósítják meg az apostolkodást, különleges figyelmet fordítanak a fiatalokra, különösen a legszegényebbekre, a bármilyen módon kirekesztettekre, a kizsákmányolás és erőszak áldozataira, a pályakezdőkre, akik a munka világában keresnek boldogulást, vagy a hivatás jeleit mutatják.
A szalézi munkatársak életüket a hétköznapi munka által szentelik meg. „Jó keresztények és becsületes polgárok“-ként élnek. Rendelkezésére állnak másoknak, önzetlenek, áldozatkészek és hisznek a nagylelkűség értékében. Tevékenységüket az Istennel való egységben gyökerezve végzik.
(szaleziak.hu)
Szerző: Rácz Zsuzsanna Enikő, a Salt Communcations gazdasági és szervezetfejlesztési igazgatója
xxx
A Zarándoktáborral kapcsolatos munkáinkat ITT tudod megtekinteni. Ha felvennéd velünk a kapcsolatot, írj nekünk a Salt Communications oldalán, az elérhetőségeket ITT találod.
